Moly programon jártam,
Sok érdekeset láttam.
Vettem, ettem, beszéltem,
S ezt most el is regélem.
Mi is a Könyvfesztivál?
Negyed évszázaddal ezelőtt került először megrendezésre, és azóta is minden évben nagy várakozás övezi. Színteret biztosít kiadóknak és íróknak egyaránt, hogy eljuttassák és megismertessék munkásságukat a publikummal. Az olvasóközönség pedig kedvére válogathat az akcióktól hemzsegő standoknál. Mára már olyan népszerűségnek örvend, hogy külföldi írók és előadók is szeretettel látogatják, a molyok legnagyobb örömére. A négy napos esemény reggeltől estig tartó programokat ígér, melyek minden könyvvel és fantáziával foglalatoskodó elmét felcsigáznak. Egy szó, mint száz, van minden mi szem szájnak ingere, csak legyen az embernek rá elég ideje (na meg pénze.)Tervezési fázis:
Mint tisztes könyvfalóhoz illik, már hetekkel, ha nem hónapokkal az esemény előtt pezsgett a vérünk. Hogy kiknek is pontosan? Emilly Palton, Carlow Cleaveland, Robin O'Wrightly és Hollótoll, azaz jómagam. Hosszasan ecseteltük, ki mit fog megvenni, megnézni, meghallgatni, meglátogatni. Jó előre lebeszéltük, hogy bizony a 21.-ét pécézzük ki magunknak, mert az éppen ideális mindannyiunknak. Találkozunk a Széll Kálmán téren 9:45-kor. Előtte persze én felszedem Emillyt a Deák Ferenc téren, mert, ha eltévedünk, azt legalább ketten tegyük. A terv egész jónak ígérkezett. Szombat is, szép idő is, mi baj lehet?
A bizonyos nap kezdete:
A megbeszélt nap reggelén több dolog is a számításokba csúszott, hol pozitívan, hol negatívan hatva rá. Először is: többen leszünk. Az O'Wrightly família többi tagja is hozzánk csapódik. Egye fene, úgy is kedves pereputty, jöjjenek. Bátyám is fejébe vette, hogy ő bizony velem tart, amit én hatalmas örömmel (és kis kétkedéssel) fogadtam. Ez mind csak dobott volna a dolgon. Igen ám de a technika és a balszerencse szeretett volna átgyalogolni az elképzeléseinken (sáros lábbal, háromszor, beledörgölve a talpát). Az egy órán belülre eső csapások száma meghaladta az elviselhetőt. Emilly átaludta a telefonja csörömpölését. A két darab hajnedvesség elleni szerkentyűje egyszerre mondott csődöt és lecsapta a biztosítékot. A járműkompánia amivel jönni akart, hol nem is indult, hol pedig lerobbant. Carlow, a pontos és figyelmes, lányos zavarában (ami, ha pontosak akarnánk lenni, fiús zavar lenne) rossz vonatra szállt. Ennek eredményeként Emilly potom 1,5 órát utazott a fele ennyi helyett (de legalább őt sikerült felszedni a volt Moszkván), Cleaveland pedig 60 perc késéssel érkezett, így nem tudtuk mi se összefutni a „10re ott kell lennem az IKs ünnepségen” Robinnal. Az eredmény? Hárman baktattunk, kissé útirányt tévesztve, a mamutok között el egésszel a Millenáris Parkig.
A reggeli káosz egyetlen vicces (és nagyon hangos) része a rendőr és mentő felvonulás volt. A régitől a legmodernebb típusokig láthattuk az élet és vagyon őreinek járműveit. Mindeközben pedig dudálással hívták fel magukra, a már amúgy is rájuk terelődött figyelmet.
Érkezés a helyszínre:
Mikor végre valahára 10 óra után megérkeztünk a célállomásra, nagyszerű látvány fogadott minket. Csodás gyeppel és egy hangulatos kis tóval ékesített park, elszórtan sátrakkal. Persze tudtuk, hogy a nagyon ámulat magában a kétszárnyas épületben található. El is indultunk a kapukhoz, hogy Emillyt lepasszoljuk az Imádom a könyveket placcára. Ezután bátyám és én a Szabó Magda termet kerestük fel egy Workshop végett, ami fél 11-kor kezdődött. A felállás a következő volt: én figyeltem, bátyám jegyzetelt, hogy minden részletet el tudjunk csípni. A könyves bloggereket megszólító előadást Varga-Czakó Adrienn tartotta. A feltörekvő és magának egyre sikeresebben utat törő Twister Média kötelékébe tartozott. Szó esett alapvető tudnivalókról, hibákról, tanácsokról. A blogger létről, annak fontosságáról, kötelességeiről, élményeiről, céljairól. Nem maradhatott ki a recenzió írás néhány fontos kritériuma, javaslatok a fejlődés érdekében és persze a legfontosabb: A saját stílus, zsáner megtalálása. Hisz írni mindenki tud, de jól és egyedien írni már kihívás. A kérdések se maradhattak le a végéről. Szóba került a bejegyzésgyakoriság, a ráfordított idő és a megfelelő platform.
Sok hasznos információval látott el minket. A hölgyemény nagyon kedvesen, közvetlenül és energikusan adta elő a dolgokat. Nagy élmény volt hallgatni.
Ha bárkit is érdekel az előadásról készült jegyzet, keressen fel engem.
Kalandos könyv keresés és kávé:
A Workshopot követően felnyaláboltunk a fentebb említett helyen Emillyt és (az addigra végre befutó) Carlow barátunkat. Közösen indultunk el a nagy felfedezőútra. Kezdésként bejártuk a D épület rejtett zugait. Levadásztuk a Fumax kiadó standját és csodával határos módon találtunk olyan könyvet, ami Bátyámnak is tetszett. Róla tudni kell, hogy kifejlett és kifinomult kritikai érzékkel rendelkezik. Nem veszi jó néven se a pontatlanságot, se a végiggondolatlanságot, se a kihagyott lehetőségeket egy regény esetében. Továbbá magamnak is szereztem egy nehezen kapható kis kincsecskét. Amint megláttam, rögtön tudtam, hogy bármibe is kerül megszerzem Mark Lawrence: Úti testvérek című könyvét. Szerencsénkre a Fumaxos és más körökben is ismert Holló-Vaskó Péter (aka. Holdárnyék) volt az eladó. Felemelő volt vele alkudni, tekintve, hogy ő bíztatott is minket. Bátyám belement a játékba és mindketten jól szórakoztak a kis számpárbajon. Végül 3 könyvek nagyjából 4000Ft kedvezménnyel vihettük haza.
A B szárny is tartogatott számos ismert vagy épp kevésbé ismert kiadót. A Könyvmolyképző standjánál pedig feltankoltunk újabb kincsekkel. Bár meg kell hagyni, a pénztár akkor döntött úgy, hogy feldobja a gombjait. Nem akart működni sem a papírhenger, sem a számolás.
A nagy vadászatban elfáradván (meg persze a könyvek súlya alatt) kimentünk a friss levegőre kávézni. A feladat annyi lett volna, hogy letöltjük a Bookline applikációját, és már ölünkbe is pottyant volna az ingyen kávé. (Hála az égnek nem szó szerint.) Egy hackernek, vagy tán a balszerencsének köszönhetően orosz dolgokat dobott ki a telefon. Nem lehetett mit tenni. De így is megkaptuk a koffeinlöttyöt (igazán fenséges kapszulás kávé különlegesség formájában).
A nap további részében még megjártuk párszor a benti részleget meg a kinti füves területet. Közben bátyám hazament, mi megebédeltünk, és az idő is töretlenül szép volt. Az IK standnál csatlakozott hozzánk Halasi Miklós, O'Wrightly és egy ismeretlen asszony. A kis pereputtyal kiültünk a gyeptéglákra és újabb kávét szürcsölgetve elmélkedtünk az élet nagyobb és kisebb dolgairól.
5 óra fele még többen lettünk, aminek még egy körbe menés lett az eredménye. Végül 18 órakor mind megpihentünk az Imádom a Könyveket emeleten lévő kissé eldugottabb standjánál.
Dedikálás és az est leszállta:
Miután mondhatni tábort vertünk az emeleten, beszereztem onnan is pár könyvet. Nem mintha nem azt tettem volna egész nap. Amit tudtam dedikáltattam. A könyvek egy részén ott virított az aláírásuk. De kapott még szignót egy könyvjelző is. Valamint mindkét karom. (A végére kissé belelendültünk.)
Zárásig ott nevetgéltünk az általunk már oly jól ismert pennakoptatókkal, viccelődtünk, szívtuk egymás vérét és a könyvekről beszélgettünk.
Hazaérve kiterítettem az asztalra a prédáimat. A Bátyám egy „hát ez bolond” kijelentéssel nyugtázta a fafelületet teljesen elfedő halmot. Na de nézzük, mit is szeretem!
Egek, egek, könyvhegyek!
Összesen 11 könyvvel lettem gazdagabb. (Nem számolom bele a másoknak vett példányokat.)
Kiadók szerint ezek a következők:
Fumax kiadó:- Mark Lawrence: Úti testvérek
- Kij Johnson: Vellitt Boe álom-utazása
- Victor LaValle: Fekete Tom balladája
Könyvmolyképző:
- Böszörményi Gyula: A Rudnay-gyilkosságok
- Böszörményi Gyula: Beretva és tőr
Colorcom:
- Gabriella Eld: Emlékek Jordan számára
Mogul kiadó:
- L. J. Weasley: Brooke - A testem a börtönöm
- Mason Murray: Meghökkentő Meséi
Athenaeum:
- Theresa Révay: A muranói üvegműves lány
- Michael Maggio: A férfilélek tükre
- Dörnyei Kálmán: A 26-szor klónozott Nordy Fox kalandjai
De nem csak a könyvek húzták le a táskámat hazafelé menet. Annyi könyvjelzőt szereztem be, amennyit nem szégyelltem. A KMKnál még kupont is kaptam. Az IK csapat minden megvett példányhoz adott egy-egy borítóképpel ellátott energiaitalt. (Egyiket meg is kostoltam másnak reggel. Nem kellett volna. Rájöttem, még mindig utálom az ízét…)
Összegzés és köszönet:
Ez volt életem első könyvfesztiválja. Be kell valljam ezerszer jobb volt, mint amire számítottam. A hely, a programok, a könyvek, a társaság, az élmények. Mindegyiktől gazdagabbnak érzem magam. (Kivéve a könyvektől. Azoktól anyagilag jóval szegényebb lettem.) Végezetül pedig szeretnék köszönetet mondani. A fentebb százszor emlegetett barátaimnak és testvéremnek. Mert remek társaság voltak. Köszönet a Fumax és a Könyvmolyképző kiadóknak, mert remek regényeik vannak és az ott tébláboló embereik is kitettek magukért. Köszönet az IK csapatának, mert barátokká avanzsálódott kis csapatról van szó, akik megmutatják, hogy mennyire jó is tud lenni egy közösség. Már alig várom, hogy újra lássam őket.
Ha tehetitek, legközelebb Ti is gyertek el, legalább egy napra, vagy csak pár órácskára. Higgyétek el. megéri.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése